Jelentősnek mondható, 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a márciust a költségvetés. Ezzel három hónap alatt teljesült az éves pénzforgalmi deficitterv 62%-a teljesült. Az idei büdzsé hiánylefutása tehát a szokásos orrnehéz pályát követi, ami egyúttal viszont figyelmeztető is lehet, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyen esetekben bele kellett nyúlni a költségvetési folyamatokba év közben.
Alig négy hónap után a kormánynak újra kellett számolnia a makrogazdasági pálya legfontosabb elemeit. Részletes vizsgálódásunkból kiderül: a valóságot lényegesen jobban tükröző, 2025-re vonatkozó makropálya elsődlegesen a beruházások romlására vezethető vissza, részben felelős a korábbiaknál mérsékeltebbre várt exportbővülés, de még a háztartások fogyasztási kiadásai is visszafogottabban növekedhetnek idén. Az biztos: a kormánynak nehezebb dolga van a költségvetési célok teljesítésével, főleg, ha az új (költségvetésben nem szereplő, de már bejelentett, valamint a még be nem jelentett) gazdaságpolitikai lépések deficitnövelő hatásait is tekintetbe vesszük.
A kormány a szerda este megjelent határozatával 51,5 milliárd forintot vont el a Lakossági Rezsivédelmi Alapból.
Egész egyszerűen akkorára nőtt a költségvetés kiadási oldala a februári hónapra önmagában (részben tartós, részben átmeneti hatások miatt, 13. havi nyugdíj, lakossági kamatkiadások, kórházi adósságrendezés), hogy a magabiztosan bővülő bevételek sem tudják ezt már kompenzálni. A fogyasztáshoz kapcsolt adók látványosan növekedtek, ezen belül az áfabevételek gyakorlatilag felrobbantak (56%-kal), de még ez sem volt elég ahhoz, hogy az idén februári hiány mértéke kiszakadjon a korábbi évek mintázatából.
A napokban megjelent, várakozásokat meghaladó februári infláció miatt szinte biztosra vehető a pénzromlás ütemére vonatkozó egész éves kormányzati prognózis felülvizsgálata. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy novemberben kompenzációt kaphatnak a nyugdíjasok, számításaink szerint ez a költségvetésnek akár 160 milliárd forintba is kerülhet.
Idén februárban is jelentős hiánnyal zárt a büdzsé. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt közzétett előzetes adatai szerint az év második hónapjában 1655 milliárd forint lett a mínusz, ami ugyan kisebb lett a tavaly februári összegnél, de beleillik az elmúlt évek trendjébe. Ezzel az éves pénzforgalmi hiányterv 42%-nál jár, ami első ránézésre ijesztően magasnak tűnik, de több tényező is árnyalhatja ezt a magas adatot.
A 2026-os hiánycél 3,5 százalék lehet, míg a kormány megtartja a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, valamint kiterjeszti a gyermekes nők szja-mentességét. A nyugdíjasok pedig számíthatnak az áfavisszatérítésre is alapélelmiszereknél – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a jövő évi költségvetés tervezésével kapcsolatban.
Szerdán ismét kormányülést tartott Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével a kabinet, ahol főként a hétvégi kormányfői évértékelőn bejelentett intézkedés részletszabályairól egyeztettek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tisztázta, hogy a többgyermekes anyák szja-mentessége milyen költségvetési terhekkel járhat, továbbá bejelentette, hogy a USAID-támogatások kivizsgálására külön kormánybiztost neveznek ki. Az élelmiszerinfláció megfékezésére akciótervet dolgozott ki a kormány, amelynek része a kiskereskedelmi szereplők profitkorlátozása is, valamint a cégek bürokratikus terheinek csökkentése. Emellett a kabinet három alkotmánymódosításra is készül.
2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt - jelentette az idei költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kiugró a deficit, viszont az év első hónapját nem hiány szokta jellemezni többnyire, hanem többlet.
Fordulat kezd kibontakozni a 2025-ös évre vonatkozó kormányzati GDP-prognózis tekintetében. Az idei büdzsét a kormány ősszel 3,4%-os gazdasági növekedésre építette, és Gulyás Gergely miniszter Kormányinfón elmondott válaszából, a kormány továbbra sem változtatja meg a hivatalos makropályát, viszont nagyon úgy tűnik: a kihívásokkal tisztában van és már nem zárja ki, hogy rosszabb lehet a gazdasági növekedés, mint azt korábban várták. Kérdés, hogy vajon - akár a gazdaságtámogató programokkal, akár a külső kereslet javulásával párhuzamosan - összejöhet-e akkora dinamika, hogy az a szám beférjen a 3-6%-os növekedési sávba, amit a kormány célként kijelölt hosszabb távon.
Csütörtökön késő délután az Európai Bizottság elfogadta Magyarország középtávú strukturális tervét a túlzottdeficit-eljárásban. A kormány a piaci konszenzusnál és a sajátjánál sokkal pesszimistább uniós növekedési előrejelzés melletti hiánycsökkentést vállalt.
A decemberi költségvetési hiány a szokásosnál alacsonyabb lett, ami a vártnál jobb pénzforgalmi egyenleget eredményezett 2024-ben. Az eredményszemléletű hiány azonban magasabb volt a tervezettnél, ami még nehezebbé teszi a 2025-ös hiánycél teljesítését - értékelte a 2024-es államháztartási adatokat friss elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza.
A parlament pénteken elfogadta a 2025-ös költségvetést. A jövő évi büdzsé az őszi tervezési és elfogadási folyamatnak köszönhetően sokkal megalapozottabb, mint elődei, de még így is jelentős kockázatok övezik, már az alapvető számokat. A parlamenti zárószavazás kapcsán bemutatjuk ezeket az aknákat.
Értékelte a 2025-ös költségvetést az Állami Számvevőszék (ÁSZ), és bár általános megállapításai megnyugtatók, a részletekből kiderül, hogy meglehetősen sok feltétel kell a teljesüléshez.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
Csak Magyarországon nem volt pénteken kereskedés.
Nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai import negyedét mentesítették a vámok alól.
Nagyon kemény utasításokat mondott az amerikai külügyminiszter.
Óvatosságból továbbra sem állítják helyre az áramkereskedelmet, amíg ki nem derül az igazság.
Ilyet is ritkán látunk, amikor egy szövetségeshez, egy EU- és NATO-taghoz jönnek amerikai megfigyelők.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
